Meglepetések

Az elmúlt napokban ért pár meglepetés, amik nagyon nagyon feldobták a napjaimat.

Az egyik, hogy kaptam egy Blog díjat Esztertől. Köszönöm szépen! Egyáltalán nem számítottam rá, mert annyira kis újonc még a blogom. De azért szorgosan írogatok ám, hogy tegyek ellene. :)

Szóval íme a blogdíjam.:

Ez a díj pedig úgy jár körbe, hogy aki kapja mielőtt továbbítja 10 apróságot, titkot, bármit, megoszt másokkal, majd 10 embernek továbbküldi.

Nos akkor pár gondolat rólam:

1. Alapvetően zárkózott emberke vagyok, amit nem úgy kell érteni, hogy nem szeretek társaságban lenni, hanem, hogy az érzéseimet nehezen mutatom ki. (Ebben amúgy sokat segít a scrapbook, bár még sokszor technikai akadályokba ütközök és nem mindig jön át minden, de ami késik nem múlik). A másik igazán nagy segítség pedig a gyerekeim. Mióta ők vannak meglehetősen sokszor ejtem ki a számon a "szeretlek" szót egy két puszi kíséretében.
2. El tudok süllyedni a részletekben. Mostanában a PhotoShop jó példa erre. Érdekel egy téma, fellapozom a könyvet, vagy keresek tutorialt hozzá a neten és akár napokig is csak akörül a technika körül forog az agyam. Nem mindig készül hozzá oldal, de gyakorolgatom, fimonítgatom. Majd jó lesz még valamire...
   
3. Nem érzem magam igazán kreatívnak. Na puff, jó kis hobbit találtam magamnak, mi?:) Az oldalaim úgy készülnek, hogy próbálgatok. Van valami alap ötlet, de a végeredmény mindig valami egészen más. Menet közben jönnek az ötletek, gondolatok.
4. Amíg anyukám élt én is sokat varrtam, még kötni is tudok. De mióta anyu nincs, a varrógép is el van pakolva. Ő nagyon ügyesen szépen varrt. Minden ruháját saját magának és nekünk is elég sok mindent. Jajj de hiányzik!
5. Sokszor türelmetlen vagyok. Ha valami nem sikerül, inkább napolom a dolgot.
6. Ösztön anya vagyok. Nem tudnak meghatni más paramamik aggódó kérdései történetei. Minden anyai megmozdulásaimat a szívem diktál és a megérzéseim.
   
7. Apukámtól tanultam, hogy mindig a jó dolgokra kell gondolni és akkor azok is történnek. A másik kedvenc gondolatom tőle, hogy ha légvárakat építünk, ne sajnáljuk belőle a téglát...
8. Van egy lovam, Fanni. Nagyon nagyon szeretem, nálunk született 7 évvel ezelőtt, nagyon barátságos, okos , nyugodt lovacska. Sajnos az elmúlt 2 évben nagyon elhanyagoltam őt. Gyerekek mellett nem jut időm napi szinten vele foglalkozni. Bár szerintem ő ennek örül, hisz így egész nap kint legelészhet a mezőn. A piszkos anyagiak miatt az eladásán gondolkodom. De nagyon nagyon sajnálnám...
9. Zsombikám egy igazi szerelemgyerek. Nem terveztük, csak jött és ennek mi nagyon nagyon örültünk. Tesóka már menetrendszerinti volt, de ha lehet ilyet, talán még nagyobb szeretettel vártuk. :))
10. Ezt a bejegyzést 2 napja írom...részletekben, ahogy a gyerekek hagyják. Ja és imádom a csokit, sajnos... de hát egyszer élünk. :D

Ahogy láttam ez a díj már körbejárt a szkreppesek között. Szívem szerint mindenkinek visszaküldeném, mert mindenkinek a munkáját nagyra becsülöm. Akiket így a fórumon keresztül megismertem mind értékes, csodálatos emberek és nagyszerű szkrepperek. Csodálom az alkotásaitokat.

Egyvalakinek viszont mindenképpen elküldöm. Nagyon szép hagyományos lapokat, albumokat készít. Ő pedig nem más mint Virág Éva. Ha jól láttam Éva még nem kapott ilyet. Hát most tovább is adom. Éva, fogadd szeretettel!

A másik meglepi pedig egy képeslap Évitől, pusztán azért mert jókor jó helyen voltam. :) Hagytam egy bejegyzést a blogjában a 200. post tiszteletére. Köszönöm szépen! Nagyon szép!