Ha már a Scrapbook.hu digitalizáló tábla topikjában megmutattam, akkor itt is közzé teszem.
Szerettem volna megelőzni, hogy az új táblámmal ismét valami hasonló történjen mint a régivel, így, ahogy kézhez kaptam másnap kapott is tőlem egy köntöst. A kis mennyiségű folyadéktól szerintem megóvja, bár nem próbáltam, a vödör víztől ez sem, úgyhogy továbbra is vigyázni kell rá, de így egy kicsit azért nagyobb biztonságban tudom ha nem vagyok mellette. Van nekem ugyanis kettő darab rontom-bontom csemetém...
No, szóval táblaköntös. Vételeztem egy vég festővásznat...még valamikor pár hónappal ezelőtt, a garázsból előszedtem és leporoltam anyukám régi, de nagyon hasznos varrógépét és üzembe állítottam, majd kerestem még pár kiegészítőt és nekiálltam.
Szabtam, varrtam, sokszor hátráltatva, mert persze mindezt a műveletet Zsombi is csinálni akarja. Na a festésben segített is nekem, mégse lett annyira pacás amennyire szerettem volna, de így elsőre elmegy.
Száradás közben pedig csináltam rá egy wordartot. Magát az idézetet Donna Downey blogján olvastam. Beleszerettem és tudtam, hogy valami hasonlóra szeretném majd felhasználni, eljött a remek alkalom. Egy kis darab próbafestős vászonra nyomtattam a PS-ben megszerkesztett Wordartot. Ezt a kis vászondarabot egy kicsit megtépkedtem a szélénél, hogy rojtosabb legyen, majd nemes egyszerűséggel rávarrtam a köntösre.
A festővászon, gondolom tudjátok a hátulja impregnált és nem éppen táblabarát... féltem, hogy megkarcolja, így az aljára, ami a tábla felületével érintkezik varrtam Krisztina anyagból egy bélést. Sajna az endliző gépet nem tudtam beüzemelni, így egy kicsit rojtos lett az alja, bár cikcakkal megpróbálkoztam a széleit lezárni, de nem az igazi. Mindegy, ez úgyis az alja csak.
A köntös 4 sarkát alulról gumíroztam, hogy a sarkokra csak rá kelljen fordítani és így nem esik le.
Legvégül a legmókásabb rész, a horgolófonal rávarrása következett. A bal nadrágom szárát Andor rángatta, jobb oldalról meg Zsombival kellett hadakoznom a kisollómért, meg a gombolyagért és magyarázni miért tűvel varr a varrógép, no meg minek ég ott az a lámpa. Úgyhogy a fonalazás is úgy sikerült ahogy éppen jött, nem volt előre tervezve. :)
Talán kicsit sokat írtam? Bocsesz, de már oly rég nem blogoltam. :)
Íme a köntös:
Még több fotót ITT találsz. :)
Köszi, hogy itt jártál!
Szenzációs lett! Vidám, szines, szuper WA-tal...és még pratktikus is. Gratula!!! Nagyon tetszik :)
ReplyDeleteWaóóó:)csoda szépséges lett
ReplyDeleteLehet,hogy nekem is kéne varnom?
Bár nekem nem ugrálnak a gyerekek és a génél nincs málnaszörp:)max kávé
De jó lett! Ügyes vagy!
ReplyDeleteJót nevettem a készítés menetén is. :) Itt csak 1 gyerek van, de ő 2 kézzel képes egyszerre 5 dolgot lerántani az asztalról,úgyhogy tökéletesen át tudom élni az általad leírtakat. :)))
Gyönyörű!!!!!!!!!!!!!!! :) Nincs kedved tömeggyártáshoz? Én tutira vennék egyet, ha már lesz táblám... :D
ReplyDeleteNagyon tuti ez az ötlet Ági! Annyira tetszik, szép színeket választottál!
ReplyDeleteés nekem a vászonra való nyomtatáson akadt meg a szemem, HOGYAN IS???
éésss mostmár átírhatod a Magamról információit is!
ReplyDeleteNAGYON SOK BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNOK!!!
Nagyon szép lett a táblaköntösöd. Persze ilyen segítő kezekkel (és rögtön néggyel) nem volt nehéz...
ReplyDeleteBOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNOK!!!