Sunday, July 24, 2011

Beszélgetés Zsombival | Hibrid oldal

Sziasztok!

Holnap elkezdődik egy izgalmas hét a kis életünkben. Vettem a nagy bátorságot és eldöntöttem, részt veszek én is, az Ali Edwards által kitalált Week in the Life 2011 projektben. Ez tulajdonképpen semmi másról nem szól, mint, hogy egy átlagos hetet az életünkből pontosan dokumentálunk, és megörökítünk egy albumban.
Sokszor nézegetem a nagyanyáim dédijeim fotóit, amelyek önmagukban is mesélnek, de nem sokat és már kérdezni sincs igazán kitől. Milyen jó lenne már elővenni egy kis albumot, amelyet a dédim állított(volna) össze az akkori életükről. Azt hiszem minden kincset megérne, nem? Remélem az én gyerekeim fogják pár év múlva értékelni az ilyen és hasonló emlékeiket, amelyekre valószínűleg az idő jótékony, szépítő és feledtető hatása rátenné a nyomát ezek nélkül.
Szóval belevágok, drukkoljatok, hogy sikerrel is járjak. :)) Az én tervezett változatom egy 8,5*11 inches digitális album lesz, amelyet nem jövő héten, hanem az azt követőn állítok össze előre láthatólag. A jövő hét csak a dokumentálásról és az előkészítésről szól majd nekem. 
Kíváncsi lennék, van e valaki, aki belevág hasonlóba mostanában? Ha igen, örülnék ha a fórumban beszélhetnénk róla. Hátha tudjuk egymást is inspirálni. :)

Ennek apropóján böngészem mostanában Ali Edwards blogját, ahol tegnap egy klassz 8,5*11-es oldalra találtam (megint), amit pár hónapja is láttam már, de most megfogott és elkészítettem a saját verziómat.
Kivételesen nem digitálisat, hanem hibrid oldalt készítettem, és ezzel neveztem a Scrapbook.hu és Rayher közös  júliusi kihívására.
Az oldal elkészítéséhez Karla Dudley Remarkable digitális készletét és pár ecsetét használtam. Vászonpapírokra nyomtattam, így maga az alapkarton is mintás és a fotóalátéteket is kinyomtattam, majd kivágtam, ragasztottam.
A betű chipboardokat én magam készítettem kartonból. A ráragasztás vette el a legtöbb időmet, mert olyan picikék.
A beszélgetés szövegét pauszpapírra nyomtattam, darabokra tépkedtem és varrógéppel visszavartam, éppen ahogy sikerült. Legvégül 2 riglit ütöttem a címfelirat fölé és egy madzagból masnit kötöttem bele.
Digitálisan ez kb fél óra lett volna. Így hibridként meg se mondom mennyi... :) sok, de nagyon szeretem a végeredményt. Veszek majd egy ekkora méretű keretet és kiteszem a falra. Ahogy Andor halad a csacsogással, lassan mellétehetem majd az ő változatát is. :)
Végül megmutatnám, amiről eddig beszéltem.




Köszönöm, hogy itt jártál!

5 comments:

  1. Faantaaasztikuuus oldal lett Ágiiii!!! Most olvastam fel a férjemnek is a kis Zsombival készült interjút:D
    Annyira édes, imádom!!! :)))))

    ReplyDelete
  2. Ez minden szempontból egy remek munka.Totál csúcs!

    ReplyDelete
  3. Imádom a fiad szövegét, az oldal pedig csúcs!

    ReplyDelete
  4. Annyira édes! Szuper az oldal! Az ötleted listámra írtam :)

    ReplyDelete
  5. Ezek a Grétik! :))) Már a nevük fémjelzi, hogy félni kell tőlük :))) A fagyis szöveg meg, hááátttt, elképesztően négyéves logika! :))))
    Jót mosolyogtam, elképesztően szupi az oldal a sok varrott pausszal, meg a betűkkel!

    ReplyDelete